2007-01-22, Tragikus sors felé tartanak a reality műsorok?
Durvulnak a realityk, csökkennek az ingerküszöbök. Ezzel a találó mondattal lehetne leginkább jellemezni azt a folyamatot, ami végbemegy mostanában a sorozatok piacán, ezen belül is a valóságshowműsorok között. Kezdetben a Big Brother házába bezárt emberek radikális reakciói is felkeltették a nézők érdeklődését, de ma már annyira felgyorsult és elanyagiasodott szerencsétlen világunk, hogy egy 2007-es reality már nem számíthat nagyobb nézettségre pornográf, obszcén vagy éppen sokkoló jelenetek nélkül, eltekintve persze néhány egyedi és rendkívül ötletes produkciótól.
Hogy miért is került előtérbe ez a téma? Oka, hogy a múlt héten két olyan esemény is történt, amely rávilágított a reality műfaj egyre durvuló légkörére. A Nagy-Britanniában jelenleg is futó Big Brother széria aktuális sorozatában, amelyet egyébként a Channel Four csatornája ad 24 órás élő adásban, két versenyző - fontos megjegyezni: egy eredeti brit és egy indiai bevándorló - csúnyán összekapott és a vita hevében a brit hölgyemény elég kemény, rasszista szavakkal illette társát. Pontosan az összes indiait betegnek és idiótának nevezte. A hír teljesen felbolydította az Angliában élő - és meglehetősen nagy lélekszámú - indiai közösséget, amelynek nyomán az összes bulvárlap és tévéállomás vezető hírként hozta a sztorit. Számomra meglepő módon a tekintélyes BBC és a CNN is fő hírként közölte az eseményt, bár míg a CNN a szórakoztató hírek egyikeként, addig angliai társa két robbantás közé sűrítette az egy mondatos gyűlöletbeszédet taglaló riportját. Ez is mutatja, hogy mekkora különbség van az amerikai és a brit emberek ingerküszöbe és véleményalkotási módszere között.
Ő a rasszizmus áldozata: Shilpa Shetty
Persze a végeredmény politika botrány lett, a miniszterek és képviselők nem győztek fürödni a váratlanul jött reflektorfényben, de persze értelmes mondatot egyikük sem tudott kinyögni a témával kapcsolatban. A Channel Four pedig a háttérben dörzsölhette a tenyerét, hiszen bár megsokszorodott a panaszlevelek száma, ezzel egyenes arányban növekedett a nézettség is. Bizony, ma már a nézők valami extrára kíváncsiak. Ha már az utcán nem utálhatják a másik embert annak bőrszíne, vallása, kinézete, szexuális beállítottsága miatt akkor majd beleképzeli magát egy fantáziavilágba, ahol ezt megteheti. Ugyanis kár tagadni, valahol minden emberben megbújik egy gonoszabb, másokat utáló én is.
A másik eset ennél jóval durvább, bár a televíziózáshoz nincs nagy köze, mégis valahogy fontosnak érzem felhívni a figyelmet ennek kapcsán különböző káros folyamatokra. Történt ugyanis Kaliforniában, hogy az egyik rádióállomás - bizonyos The End nevezetű - meghirdetett egy versenyt, amelyben az a játékos nyert, aki a legtöbbet vizet fogyasztotta el meghatározott idő alatt. A fődíj egy újgenerációs játékkonzol volt. Rengetegen ugrottak a lehetőségre és végül győztest is avattak, de mint kiderült ennyivel nem ért véget a sztori. Később ugyanis, a játék befejeztével holtan találtak otthonában egy háromgyermekes családanyát, aki mint később az orvosok megállapították, vízmérgezésbe halt bele, miután jó pár liter vizet leerőszakolt a torkán. A hölgy csak gyermekeinek akart örömet szerezni, mielőtt munkába indult volna, de nem sejtette, hogy szervezete nincs felkészülve ilyen sokkhatásra.
Larry King Live című műsorában később az édesanya - lánya állandó dicsérete mellett - elmondta, hogy pert fontolgatnak a rádió ellen, amely egyébként megrendülten fogadta a tragédiát bár sietett leszögezni, hogy felelősséget nem vállalnak az esetért. Amellett persze, hogy egy ilyen versenybe való benevezés valamilyen mértékű emberi butaságot feltételez, meg kell jegyeznünk, hogy bizony a hatóságoknak fel kellene lépni az ilyen és ehhez hasonló versenyek ellen, hiszen az otthon ülő és éjjel-nappal a Zone Realityt vagy a Survivort bámuló Jancsi bácsi nem biztos, hogy túlélne pl. egy utat egy lángoló kötélhídon. Emellett persze a The End rádiójának példáján jó lenne ha a nagyobb tévétársaságok is ráeszmélnének: gátat kell szabni a szennyáradatnak, mivel súlyos szellemi katasztrófát okozhatnak a sok álhírrel, sokkoló képsorral a társadalomban.
