SZEMLE - Zygmunt Bauman: Globalizáció

Tartalom

2007-05-02, Zygmunt Bauman: Globalizáció

Legutóbbi cikkünkben a bevándorlás, az emigráció káros hatásait elemeztük egy új dokumentumfilm kapcsán, amely téma azonban csak egy szűk szelete annak az égető problémakörnek, amelyet összefoglaló néven globalizációnak nevezünk. Eme folyamat egészét, következményeit mutatja be Zygmunt Bauman: Globalizáció - Társadalmi következmények című, nemrégiben megjelent könyve, amely nehéz nyelvezete ellenére szenzációs alkotás. Feltárja elénk azt a szomorú jövőképet, ami globalizálódó világunk végcélja: a nemzetállamok teljes megszűnése és a multinacionális vállalatok kontinenseken átívelő uralma. Ma ugyanis egy nemzet számára, helyhez kötöttsége miatt (meglátjuk, a hely fogalmának óriási szerepe van világunkban) nincs fegyver a hatalmas vállalatok agresszív profitszerző politikája ellen. Egy nemzetközi vállalat egy helyi közösség számára rendkívül sok mindent jelent, munkahelyet, szponzort, beruházót, adózót, vonzerőt, de egy vállalat számára a helyi közösség nem más, mint nyersanyag. És amennyiben közigazgatásilag korlátozni próbálnák a cég érdekeit, céljait, a cég mindent hátrahagyva egyszerűen továbbáll. Megteheti, hiszen nincs helyhez kötve. A tőzsdék és a virtuális piacok térnyerésével ugyanis a részvényesek egy kényelmes amerikai fotelből is részesei lehetnek egy több országon átívelő beruházásnak, esetleg telephely felszámolásnak.

Azonban ők is egy nagyobb társadalmi csoport részei, azé, amelyet Bauman összefoglaló néven globális elitnek nevez. Ők azok, akiknek megadatott a jelenkor legfontosabb rétegképző tényezője, a mobilitás. Tetszőlegesen utazhatnak fizikai formájukban, de akár virtuálisan is, a kibertérben. A szerző a könyv elején érdekes fejtegetést tár elénk az európai (és a fejlett) társadalmak mentalitásáról, kulturális elkorcsosulásáról. A harmadik világból vajon miért nem szerveznek utazásokat, expedíciókat a nyugati országokba és a fejlett kultúrák polgárainak miért oly égetően fontos egy-egy külföldi utazás? A pénz nem elhanyagolható tényező, de nem ez a fő ok. Bauman szerint az indok a fejlett társadalmak lakosságának felfalom a világot mentalitásában keresendő, azaz ma már minden lakosnak igénye van más világok megismerésére. Ez a szükséglet pedig folyamatos mozgásra sarkallja őket.

Ezzel vitába sem lehet szállni, jelenleg óriási azoknak magyaroknak a száma, akik külföldre vágynak vagy már külföldön tengetik napjaikat és nagy részük esetében (a fiataloknál főleg) nem a pénz a motiváló erő, hanem más világok megismerésének a vágya. Persze sokan vannak a bátortalanok is, akik vágyakoznak, áhítoznak, de valódi lépésekre nem merik elszánni magukat. A fejlett világ azonban számukra is kínál tökéletes megoldást, az Internet segítségével. Egy, ma már szinte filléres internetkapcsolat segítségével bárki kitörhet a szürke hétköznapokból és elméjében utazást tehet bárhová a világon. Nos, ez az, ami a harmadik világ több milliárd lakosának nem adatott meg. Elrettentő adat a könyvből: a világ 358 leggazdagabb emberének vagyonából a legszegényebb 2.1 milliárd ember vagyona, jövedelme, megélhetése megduplázható lenne. Persze, mint a könyv is rámutat, eme szupergazdag elit számára a jelenlegi gazdagságuk még mindig nem elég, az ember alapvető mentalitásából fakadóan.

Persze a média hatása miatt ez a dolog sem elfogadható teljes mértékben, hiszen a média erőteljesen dezinformál és butít, eme témát érintően két fontos dologban is:

1. Minden sajtóorgánum (néhány ritka kivételtől eltekintve) megállás nélkül táplálja bennünk ama felfogást, hogy a globalizációtól való félelem csak tévedés, a globalizáció jó és csak növeli az ember lehetőségeit. Ez az, ami óriási tévedés, de erre már sajnos csak későn fogunk ráébredni. Hiszen az átlagos birka számára a globalizáció nem jelent mást, mint a szabad utazgatást, a bőséges kínálatból való válogatást stb.

2. A másik dezinformációs hatás konkrétan a hírműsorokhoz kötődik, amelyek elég gyakran mutogatnak éhező afrikai és ázsiai embereket, úgy állítva be helyzetüket, mintha azért lennének szegények, mert nem tesznek ellene semmit ergo a saját választásuk ez. Hiszen ott a sok megműveletlen föld, a sok ásványkincs, a turisztikai lehetőségek..ráadásul még a saját pénzünkből kapnak segélyeket. Mi is ebben a hiba? Egyrészt a fejlett társadalmak polgárai azt szeretnék, ha ezek a térségek érintetlenek maradnának az ő kéthetes nyaralásuk számára, hiszen olyan jó mesélni a szegény őslakosok nyomorult életéről idehaza a háromfogásos vacsora közben. Másrészt pedig, ahogy Bauman példája is mutatja, az elmaradott térségek lakóinak nem pénzre és lisztre van elsősorban szüksége (persze kezdetben arra is), hanem eszközökre. Autókra, tollakra, gépekre stb.

A könyv nem kínál egzakt válaszokat a problémákra, sőt igazából válaszokat sem kínál, mindössze feltárja az igazi helyzetet és gondolkodásra buzdít, ami mai elbutult világunkban nagyon fontos lenne. Eme rövid összegzés meg sem próbál teljeskörű áttekintést adni Bauman könyvéről, hiszen annak minden egyes lapja érdekes információkat hordoz, a mű ára pedig szinte bagatell, mindössze egy doboz cigaretta és egy pohár sör áráért hozzá lehet jutni, úgyhogy akit érdekel a téma, az ne habozzon. Végezetül eme cikk egyik legfontosabb üzenetét írnám le (ez nem a könyv üzenete): mai világunkban nincs hiteles információforrás. Soha ne higgyünk el semmit mérlegelés nélkül.

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása:

Nightfly

2007-05-03 20:22:14

Az lehet, de nemrégiben újra kiadták. Valószínűleg jól fogyott.:)

lister

2007-05-02 21:31:32

mármint a magyar kiadás

lister

2007-05-02 21:29:11

\"nemrégiben megjelent\" 2002-es. :-D