SZEMLE - Murder on a Sunday afternoon

Tartalom

2007-07-02, Murder on a Sunday afternoon

Oldalunk hasábjain már többször mutattunk be Oscar-díjat nyert dokumentumfilmeket, mostani kritikánkkal ezt a jó sorozatot kívánjuk folytatni. 2001-ben az egyik legmegrázóbb és legmegdöbbentőbb doksi, Jean Xavier De Lestrade francia rendező Murder on a Sunday Afternoon című filmje volt, amely egy fiatal, fekete amerikai történetét meséli el, akit rablógyilkossággal vádoltak meg. A produkció a fiatal srác védőinek szemszögéből mutatja be a védelem tervét és taktikáját, az egész tárgyalás lefolyását, valamint a vád hihetetlen előítéletes tévedéseit.

Annak a fontos dolognak az apropóján mélyedünk el a történetben, hogy a fiú, Brenton Butler egyértelműen ártatlan volt és afféle bűnbakként került a bíróság elé egy 2000-ben, Jacksonvilleben (Florida állam) meggyilkolt idős, fehér turista ügyében. A Murder on a Sunday Afternoon az HBO csatornájának égisze alatt készült, részét képezve az adó, America Undercover című, bűnügyi doksisorozatának. Lestrade rendkívül jó ötlete az volt, hogy a kamera megfelelő használatával a nézőket az esküdtszék tagjai közé ültette, ezáltal rájuk testálva a döntés súlyát. A 15 éves Butler csak azért vált a fehér (ezt ki kell emelni) nő meggyilkolásának első számú gyanúsítottjává, mert látták a helyszín közelében.

A fiú ügyvédjének, Patrick McGuinnessnek minden tapasztalatát és elszántságát (van neki bőven) be kellett vetnie, hogy megmentse ügyfelét a börtöntől és a halálsortól, ahova a hatalmas korrupció és a trehány, előítéletekkel teli nyomozói munka miatt került volna (nem tévedés, továbbra is az istenített Egyesült Államokról beszélünk). Az ún. underground doksiszféra (ide tartoznak azok a filmek, amelyeket csak a műfaj elvakult rajongói ismernek) egyik legnépszerűbb filmjének számító Murder on a Sunday Afternoon bemutatja, hogy néhány nyomozó hanyag és felelőtlen munkája mennyire rossz képet fest több százezer másik rendvédelmi alkalmazottról, továbbá megmutatja azt is, hogy több milliós fizetés nélkül is lehet egy ügyvéd elszánt és hatékony. Annak ellenére, hogy a film happy enddel zárult (Butlert felmentették), elgondolkodtató, hogy vajon hány ezren lehetnek még hasonló koholt vádak miatt börtönben a világ vezető szuperhatalmában. Bár mondjuk a kormányzat számára mindegy, hiszen hiába kerül ezer ember börtönbe egy nap, kétszer ennyi bevándorló és menekült érkezik ugyanazon a napon az Államok területére. Akkor meg mit számít a fejesek számára egy-két tönkretett élet? Az adóbevétel nem lesz kevesebb.

Ez a film segít egy keveset javítani az ügyvédek nem túl jó megítélésén, továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy még mindig mekkora rasszizmus és hanyagság uralkodik az amerikai rendőrségnél és micsoda anomáliák történhetnek meg azért, mert egy dagadt hadnagy korábban akart menni fánkért. Persze mások is látják ezeket a döbbenetes visszásságokat, hiszen például nemrégiben Illinois állam (több más állam mellett) is felfüggesztette a halálbüntetés intézményét, ugyanis a DNS vizsgálatoknak köszönhetően rengeteg halálsoron várakozó emberről kiderült, hogy valójában ártatlan.

A Magyarország által annyira istenített rendszernek egyébként hazánkban is vannak áldozatai, hiszen gondoljuk csak a móri bankrablás esetére. Adott volt egy döbbenetes bűncselekmény, amely mélységesen felháborította a közvéleményt, úgyhogy a rendőri erőkre óriási nyomás nehezedett, hogy minél előbb megoldják az ügyet. Hát gyorsan találtak is két, persze nem teljesen ártatlan balekot, akikre szépen ráverték az egész ügyet. Ugyanez történt a filmben bemutatott ügyben is. Mi a tanulság?

A rendőrségnél, a helyszínelőknél, ügyészségnél, a bíróságon is csak emberek dolgoznak, és ahogy egy asszisztens elvéti a vénát az injekciós tűvel, úgy ezek az emberek is hibázhatnak. És hibáznak is. Ráadásul nem szabadna minden nyomot készpénznek venni. Butler ügyében például a vád egyetlen bizonyítéka egy szemtanú volt, aki azt állította, hogy látta a vádlottat, miközben az elkövette a bűncselekményt. Szörnyű belegondolni, hogy valakinek az előítéletei vagy éppen a rossz szeme miatt egy 15 éves fiú a halálsorra kerülhetett volna.

A film megrázó, de egyben tanulságos is, nem a rendvédelmi szerveknek csinál negatív propagandát, hanem megmutatja, hogy a rendszer nem tökéletes és sokkal körültekintőbben kellene vizsgálni, legalább a súlyosabb ügyeket.

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása: