SZEMLE
Aktuális

Ma 2020.08.14. van.

Utolsó frissítés időpontja:
2008-03-22 17:50:23

RSS





Tartalom
2007-07-17, Sicko

Az idei év egyértelműen legismertebb, legnézettebb, leginkább várt dokumentumfilmje a kormányellenes nézeteiről ismert amerikai rendező, Michael Moore, Sicko című alkotása. A film az amerikai egészségügyi rendszer (főleg az egészségbiztosítás) hibáira próbál rávilágítani, egyedi esetek bemutatásával és más, fejlett országok rendszerének kipróbálásával. A több mint 2 órás alkotás két elég jól elkülöníthető részre bontható, az első egy órában az amerikai egészségügy, egészségbiztosítás helyzetével ismerkedünk meg.

Mint ugyebár köztudott, hazánkban jelenleg állami egészségbiztosítási rendszer van, amelyet mostanában szeretnének piaci alapon működő, több biztosítós rendszerré átalakítani. Nos az Egyesült Államokban ez az átalakítás már harmincegynéhány éve, még Nixon idején megtörtént, úgyhogy mostanra már egyértelműen látszanak a profitalapú egészségbiztosítás hibái. Mint egy normális piacon, a biztosítási üzletben is a profit maximalizálása a cél és ezért bármit hajlandóak a topmenedzserek megtenni. Jelen esetben embereket gyilkolni.

Nem túlzás a szó, Moore a film első felében olyan embereket mutat be, akik a saját bőrükön ill. családtagjaik bőrén érezhették a profitmaximalizálás hatását. A bemutatott betegek és hozzátartozók közül sokan a film forgatása közben vagy nem sokkal utána életüket veszítették. Miért? Mert a piaci alapon működő biztosítójuk nem volt hajlandó megfinanszírozni az életben maradásukhoz szükséges kezelést, annak ellenére, hogy rendelkeztek biztosítással. Moore az okot is megmutatja, néhány egykori egészségbiztosítós dolgozó elmondásából kiderül, hogy ezeknél a cégeknél az orvosok és szakemberek feladata nem a betegek egészségének megőrzése bármi áron, hanem kifogás keresése az egyes műtéti, ellátási kérelmekben, ezáltal pedig sok százezer dollár megtakarítása.



Egy példával ezt jól lehet érzékeltetni: például valakinek 20-30 évesen sajnálatos módon szüksége van valamilyen átültetésre (csontvelő, vese stb.), akkor a biztosítója ezt nagy valószínűséggel elutasítja, aminek az oka pedig többféle lehet. Túl fiatal, nem megfelelő életet élt vagy mondjuk 3 évesen bárányhimlője volt. És ez nem vicc. Ráadásul ezt a műtét után utólag is kitalálhatják és akkor szerencsétlen ember fizetheti ki a borsos több százezer dollár számlát. És mint a filmből kiderül, az ilyen kifogások keresésére hatalmas fizetésekért szakértők sokaságát foglalkoztatják, akik akkor kapnak jutalmat és nagyobb fizetést, ha minél több kérelmet elutasítanak. Mert bármilyen beavatkozás előtt a kórházaknak kötelességük az adott személy biztosítójától véleményt, engedélyt kérni. Ezt akarjuk Magyarországon is? A 3 millió nyugdíjas hazájában?

Ha a rendszert bevezetik idehaza is, akkor valószínűleg mi is sűrűn találkozhatunk olyan jelenetekkel, amelyek Amerikában már megszokottak, azaz azokat a súlyos betegeket, akik nem rendelkeznek biztosítással, egyszerűen kiteszik valamelyik utcasarokra és hagyják ott meghalni őket. A Sicko második felében Moore kirándulást tesz néhány másik, fejlett országban, például Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban és megismerkedik ezen nemzetek egészségügyi rendszerével. Az mindhárom helyen meglepetésként éri, hogy sehol nem kell fizetni és azoknak az ellátását, akik nem rendelkeznek biztosítással, az állam állja. Kanadába például sok amerikai csak azért utazik ki, hogy ott visszaélést elkövetve, ingyen megszerezhesse azt az ellátást, amelyért hazájában, az istenített Egyesült Államokban, dollár tízezreket kellene fizetnie. Bár azért visszatetsző volt látni, hogy Moore a franciaországi helyzetet jónak találta, nem törődve a külvárosi gettókban nyomorgó sok százezer szerencsétlennek.

Tulajdonképpen ennyiből áll nagyjából a Sicko, a film végén (persze közben is) Moore még megpróbálja megtalálni a választ, hogy vajon mi az oka az amerikai rendszer hihetetlen hibáinak, de a szokásos kormányzati szervek - multinacionális szervek összefonódását firtató összeesküvés elméleten kívül nem kapunk semmit. És igazából ez igaz az egész filmre is. Talán a túlságosan felfokozott várakozások, talán az eléggé érzelmekkel operáló Moore-stílus miatt, de a Sicko csalódást jelentett.

Anélkül, hogy megkérdőjelezném Moore bármelyik állítását, az nyilvánvaló, hogy néhány extrém kiragadott példa bemutatásával egy 300 milliós ország egészségügyi rendszerét nem lehet jellemezni. És ez igaz a másik oldalra is, valószínűleg bárki tudna egy két órás filmet forgatni a brit vagy a francia egészségügy hibáiról. Egy viszont tény, az egészségügyben a helyzet súlyosbodik világszerte és az egészségügyi ellátás fizetőssé tétele nem fogja megszüntetni a problémákat, sőt óriási hiba lenne egy ilyen lépést megtenni.

És ezért készült nagyon jókor a Sicko, talán felnyitja néhány elvakult globalista (ők a jaj de jó, személyi igazolvánnyal utazhatok bárhova, könnyebben kaphatok vízumot és vállalhatok munkát bárhol vélemény képviselői) szemét, hogy a teljesen profitalapú rendszerek kialakítása, amelynek a demokrácia kiteljesítése lenne a célja, épp az ellenkező hatást éri el, Pénz Diktátor birodalmává teszi a világot.

Cikkszerző: nightfly


Hozzászólás írása:




Ellenőrző kód




lister
2007-07-18 18:42:15
Pont azt vártam, hogy észrevedd, Moore mennyit fejlődött önmagához képest. :-) a Sicko a Fahrenheit 911hez képest 10 pontos film.
Nightfly
2007-07-18 17:21:00
Bucser - A sok témával foglalkozó cikk közül egy, amelyet ajánlok figyelmedbe: http://teszt.hirszerzo.hu/cikk.a_tobb-biztositos_egeszsegugy_a_kapitalizmus_csodaja_vagy_piaci_kudarc.34021.html És utána gondolkodj el kicsit. Lister - Mit vártál? Hogy arcon köpöm Moore-t, amiért eddigi filmjeihez képest ennyire mesterkélt, kampányfilmnek is beillő valamivel állt elő? Ennyi bőven elég volt a Sickoról.
lister
2007-07-18 13:33:50
Ami viszont problémásabb, hogy a szinopszison felül nem sok mindent írtál a filmről nightfly. :-) Engem érdekeltek volna olyan dolgok, mint pl. a Sicko helye Moore eddigi munkásságában, vagy az, hogy most mennyi propagandát engedett meg magának. Meg ilyenek.
lister
2007-07-18 13:30:46
Mondjuk analógiát állítunk fel. :-D Hiszen a hazai észkombájnok is az amcsi modellt veszik alapul. Csak ott már bebizonyosodott, hogy nem működik a \"modell\". Azt meg várjuk majd ki, hogy kit vesznek fel a rendszerbe. Apropó, hogy lehet, hogy állandóan a forráshiányra hivatkoznak, mint a meglévő rendszer legnagyobb bajára, és a már kiprivatizált praxisok (főleg ugye a képalkotó diagnosztikák), amik szintén a TB által megszabott fejkvótákat kapják a páciensek után, profitot termelnek ugyanabból a bevételből? Nyilvánvalóan azért, mert nem forráshiány van, hanem rossz hatékonyság. Vagyis a válasz nem a profittermelő magántőke bevonása. Bogár László mond néhány érdekes dolgot: http://video.google.com/videoplay?docid=4995213912079113857&q=bog%C3%A1r+l%C3%A1szl%C3%B3
Bucser
2007-07-18 10:43:19
Azért számomra megdöbbentő, hogy egy USA-val foglalkozó filmről hogyan lehet egy nmálunk még csak tervezet szintjén létző dologról véleményt mondani? Mellesleg a nálunk kialakítandó modell esetén a biztosító nem válogathat a leendő betegek között. Azaz a következtetésed rossz. Máskor nézz előbb utána a dolgoknak mielőtt aktuálpolitikát fűzöl egy filmkriikába.
Keresés
Keresés az oldal tartalmában:

Eheti premier

Fontos Tájékoztató

HETI PREMIER

Szavazás

A nevesebb dokumentumfilmek-rendezők jobb filmeket készítenek, mint ismeretlen társaik?

Igen, egyértelműen.
Michael Moore a király.
Nem számít a név.
Nem, sőt árt nekik a hírnév.
HUH.HU
HUH.HU
HUH.HU - vicces képek , videók és viccek