SZEMLE - Guns, Germs and Steel

Tartalom

2007-08-08, Guns, Germs and Steel

A tegnapi könnyebben emészthető bemutatónk után ismét a provokáció útjára lépünk és ezúttal egy olyan filmet mutatunk be, amely a világot és az emberiséget örökké foglalkoztató nagy kérdésre próbálja megtalálni a választ. Vajon miért vannak ekkora egyenlőtlenségek a világban? Miért összpontosul szinte minden gazdasági hatalom és erő néhány ország (különösen egy kontinens) kezében? A hasonló címre hallgató, Pulitzer-díjas könyv alapján készült Guns, Germs and Steel (szabad fordításban: Fegyverek, vírusok és fémek), címre hallgató dokumentumfilm 3 darab, egy órás epizód segítségével megpróbálja megválaszolni ezt a kérdést (elöljáróban csak annyit, hogy nem nagy sikerrel).

A könyvet és a filmet is jegyző Jared Diamond egyetemi professzor 30 éves kutatásainak eredményét láthatja az a néző, aki erre a filmre voksol, de sajnálatos módon ezek az eredmények eléggé egysíkúak, nagymértékben fikción alapulnak. Diamond végső konkluziója szerint az egyes népcsoportok, rasszok sorsa a földrajzi elhelyezkedéstől, a fegyverekhez, fémekhez való hozzáféréshez és a betegségek terjedésétől, súlyosságától függően alakult ki. A három részes elemzés első epizódjában a mezőgazdasággal foglalkozik a rendező, annak súlyát, hatalmát és terjedését próbálja bemutatni az egyes földrajzi régiókban. Továbbá megismerjük a professzor ama álláspontját is, hogy a fehér európaiak dominanciája más kultúrák felett mindössze a földrajzi elhelyezkedésből adódó előnyöknek köszönhető. Véleménye szerint a világ első farmerei a Közel-Keleten éltek, az ottani természetes erőforrások kihasználásával prosperáló gazdaságokat hoztak létre, majd amikor észlelték, hogy Európában hasonló a klíma és még jobbak az adottságok, egyszerűen átvándoroltak ide.

Nem tisztem a véleményalkotás, de ezzel azért bőven lehetne vitatkozni. Semmiféle tudományos bizonyítéka nincs annak, hogy az első gazdálkodók ténylegesen a Közel-Keleten éltek, hacsak néhány kerék- és kapadarabot valamint egyes filmeket nem tekintünk bizonyítéknak. Folytatva a történetet, mivel akkoriban az Európában élők már feltalálták a fegyvereket és a fémeket (itt mintha kis időrendi csúszás is lenne), a két népcsoport összeolvadásából egy minden eddiginél fejlettebb civilizáció alakult ki. Ismét vitatkoznék: egyértelmű bizonyítékai vannak annak, hogy a fegyvereket és a fémeket Kínában már sok száz évvel azelőtt használták, hogy Európában felmerült volna egyáltalán a gondolatuk is.

Itt ezzel már át is folytunk a második epizódba, amely tulajdonképpen arra keresi a magyarázatot, hogy miként hódították meg a világot az európaiak, akik fegyverként magukkal vitték a rájuk ekkor már annyira nem veszélyes betegségeiket is. Ezek egyike okozta például az inkák történetének legnagyobb járványát is, még az 1500-as években, amikor 168 spanyol több mint 7000 fegyvertelen inkát mészárolt le a királynő nevében, de a túlélőkkel sem volt kegyesebb az élet, a behurcolt vírusok napok alatt végeztek velük. A harmadik epizód pedig tulajdonképpen egy teszt, Diamond azt próbálja bebizonyítani, hogy az európaiakat az afrikai környezetbe helyezve, megmaradna-e a kulturális dominanciájuk. Nos, a professzor szerint az Európában élők nem bírnák sem a klímát, sem pedig az itt tomboló brutális járványokat. Összességében tehát egyfajta emberiség-történeti áttekintéssel van dolgunk, azzal a különbséggel, hogy a rendező az európaiak hatalmi és kulturális dominanciájára keresi a magyarázatot időutazása során.

A film azonban szinte csak kérdéseket tesz fel, válaszokat a legritkább esetben ad, érdekes viszont azt is látni, hogy Kína, vagy más ősi ázsiai népek egyáltalán nem kerülnek említésre a 3 órás anyag során. Vagy ha kötözködni akarnánk a harmadik rész kísérletével kapcsolatban, akkor gondoljunk csak bele, Amerikában is eléggé trópusi a klíma, itt is jellemzően trópusi betegségek tombolnak, az európaiakat ezek mégsem lassították le a hódítások során. Annak ellenére, hogy a film a National Geographic égisze alatt készült, az első percektől kezdve az embernek az az érzése, hogy valamilyen nem európai állam által finanszírozott történelemferdítési propaganda-akcióról van szó.

Helyi felvételek sokasága (Új-Guinea, Dél-Amerika stb.) és megannyi interjú, térkép próbálkozik egy hazugság elhitetésével, de remélhetőleg kevés sikerrel. Egyáltalán, mi a fenének kellett 30 év ahhoz, hogy Diamond előálljon az ötletével? Megfelelő mennyiségű pénzért bárki gyárthat történelmi hazugságokat hiteles környezetben. Egy viszont biztos, annak ellenére, hogy a Guns, Germs and Steel tulajdonképpen egy óriási hazugság, mégis megéri megnézni, ugyanis provokatív, érdekes kérdéseket feszeget, ezáltal pedig talán sokak kíváncsiságát felébreszti történelmünk iránt.

A filmben többek által feltett kérdés valószínűleg azonban örökre megválaszolatlan marad (ha esetleg Olvasóink tudják a választ, osszák meg velünk): Az európaiaknak miért jutott mindenből ilyen sok, míg másoknak miért nem?

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása:

Nightfly

2007-08-09 22:24:36

Nos, az eddigieket olvasva, nem hiába írtam, hogy ez egy rendkívül provokatív alkotás, sokféleképpen lehet értelmezni a benne foglalt tényeket. És valljuk meg őszintén, ennyi év távlatából minden érvet alá lehet támasztani tudományos magyarázattal is. De ahogy Tyerem-Tyeremok rámutatott: ez a film attól lesz erősen bírálható, hogy Diamond negatívan elfogult egyes népcsoportokkal szemben.

Tyerem-Tyeremok

2007-08-09 19:34:31

Én sem értek egyet Diamonddal, csak mert mintha ezt sugallnád. :-) De az ő logikája szerint pl. nem háziasítottak, nem háziasíthattak lovat/szamarat, nem ismertek az aranynál keményebb fémet. A konkvisztádorokkal szemben így katonai hátrányban voltak. Helyileg viszont nagyhatalom voltak, azt ne feledd! Mindkét indián állam egy marék népet hódoltatott. Az inkáknál nézd meg azt is, hogy az Andok futása nem teszi lehetővé egy nagyobb birodalom kialakulását, főleg ha gyalogos futárokkal kell fenntartani a kommunikációt. Meg a kontinensen mit hódíthattak volna még meg? Az inkák az esőerdőt? Az aztékok a sivatagot és a nomád népek prérijét?

bezher01

2007-08-09 14:36:58

Kedves Tyerem-Tyeremok! Most komolyan belegondolva, akkor szerinted például az inkák vagy az aztékok miért nem lettek világhódítók? Ők is elég jó földrajzi helyzetből indultak. Ez a földrajzi előny dolog szerintem téves magyarázat. Amúgy egy ilyen témájú és hosszúságú filmről ez a néhány sor tényleg kevés, tisztelt cikkíró.

tyerem-tyeremok

2007-08-09 08:56:05

Tulajdonképpen már a cím \"szabad fordításával\" hibás alapokról indultál ki. :-) A \'Guns, Germs and Steel\' ugyanis \'LŐfegyverek, kórokozók és acél\'. Diamond konklúziója, vagy inkább premisszája az, hogy egyes népek/kultúrák azért tudtak más népeket gyarmatosítani, mert bizonyos kezdeti előnyökre tettek szert, amelyek leginkább a szerencsés földrajzi elhelyezkedésükből adódtak. Vagyis abból, hogy hol laktak.</p> Diamond számbavette a főbb, az emberiség által háziasított növényeket és állatokat, és azt tapasztalta, hogy nagyon kevés fajról van szó, és eléggé behatárolt területről származnak. A földművelés és állattenyésztés tette lehetővé a többlet felhalmozását, ezzel párhuzamosan pedig azt, hogy a közösség egyes tagjai ne közvetlenül az élelemszerzéssel foglakozzanak, hanem mondjuk szerszámkészítők, szabók, kőművesek, vagy esetleg feltalálók legyenek, szabadidejükben távolabbi célokon is gondolkodjanak pl. feltalálják a fémművességet és az acélt. Az állatok háziasítása pedig egy csomó betegséggel \'ajándékozta\' meg ezeket az embereket, mert sok baktérium és vírus állatról emberre is átterjedt kiszelektálva a nekik ellenálló immunrendszerű embereket.</p> Tehát egyes népcsoportok hatalmas kezdeti előnyre tettek szert, mert a környezetükben éltek háziasítható növények és állatok. A kialakuló fejlettebb haditechnikájukkal valamint a magukkal hurcolt biológiai fegyvereikkel (influenza, himlő stb.) könnyebben tudtak ezekkel az előnyökkel nem rendelkező népeket leigázni.</p> Egyébként Diamond ezeket a tételeit nem csak az európaiakra vonatkoztatja, hanem megvizsgál minden ilyen \'központot\', Kínát is, ahol bemutatja, hogy szerinte a Han kínaiak hogyan hódították meg a szomszédos népeket, vagy ott van Dél-afrika, ahol a bantuk szorították ki a khoisan/bushman népeket. A filmet már régen láttam, de a könyvében biztos, hogy részletesen ír ezekről.</p> Egy csomó ponton támadható Diamond \'mindent megmagyarázó\' elmélete, ebben igazad van. Rögtön az elején kiderül, hogy egyfajta romantikus benszülött szemlélet vezérli és negatívan elfogult a fehérekkel szemben. A könyve elején pl. arról ír, hogy a pápua-új guineaiak sokkal intelligensebbek, mint a nyugati társadalmak embere, mert még nem puhultak el a civilizáció kényelmétől, hanem mindennapos harcot kell folytatniuk a túlélésért, ez a szelekciós nyomás pedig okosabbá teszi őket. Ez a tétel ugye LoL. :-) A kezdeti földrajzi előnyök egy dolog, de mi van a genetikai sodródással? Az nem hozhat létre intelligenciabeli különbségeket? Naná, hogy de. És még lehet folytatni. Ettől függetlenül a filmkritikád lehetne tárgyilagosabb, részletesebb és a filmről szóló. A National Geographic égisze alatt pedig többnyire felhigított, tömeges fogyasztásra alkalmas dolgok készülnek, nem ártana már belátni. Ebből a könyvből is lehetett volna jobb filmet csinálni, pl. az említett kritikák bemutatásával, mert arra senki nem kíváncsi, hogy Diamond milyen férfiatlanul lő a muskétával. Az a jelent volt benne a legjobb. Fél napig röhögtem.