SZEMLE - Wal-Mart: The High Cost of Low Price

Tartalom

2007-08-27, Wal-Mart: The High Cost of Low Price

Az Outfoxed című, Rupert Murdoch médiamágnást bíráló dokumentumfilm rendezője, Robert Greenwald élete hitvallásának tartja a multinacionális vállalatok kizsákmányoló politikája elleni küzdelmet, ennek megfelelően munkáinak nagy része elég agresszívan támad egy-egy hatalmas gigászt. Ilyen alkotás a Wal-Mart: The High Cost of Low Price című doksi is, amely néhány érintett személyes történetén keresztül mutatja be a Wal-Mart (az Egyesült Államok és a világ legnagyobb kiskereskedelmi bolti hálózata) valódi arcát, és azt, hogy mennyire is nehéz felvenni a harcot egy ilyen agresszívan terjeszkedő vállalattal.

Az amerikaiakat - aki kíváncsi az interneten könnyen találhat ilyeneket - nap, mint nap bombázzák a Wal-Mart álomvilágot idéző hirdetéseivel, amelyek arról próbálják meggyőzni a nézőket, hogy a hatalmas multi törődik a vásárlók családjaival, az üzletei környékén élő közösségekkel és a dolgozóival. Ez azonban hazugság, a cég mégis milliárdokat költ ennek a képnek a fenntartására. Vajon miért? Erre próbálta Greenwald filmjében megadni a választ, ami több-kevesebb sikerrel meg is történt. A Wal-Mart gusztustalan praktikáiról maguk az érintettek mondják el a tényeket és a véleményüket, kis boltok tulajdonosai, menedzserek, dolgozók vagy ügyvédek.

Ez az óriási cég ugyanis egyike a modern kor legnagyobb rabszolgatartóinak, amely sok ezer mexikói, indiai és bangladesi munkavállaló véres verítékéből állítja elő hihetetlenül olcsó termékeit. Ezek a dolgozók még saját hazájuk körülményei között is rettentően alulfizetettek, a legjobban keresők is maximum 30 forintot kapnak óránként, ráadásul napi 15-18 órát kell dolgozniuk, állati körülmények között. Ezen felül azonban még egyéb gonosz húzásokat is bevet a cég a maximális profit érdekében, ilyen például az, hogy városszéli, patkányoktól, fertőtől hemzsegő romhalmazokban bérel szobákat a dolgozóknak, akiknek, akár ott laknak akár nem, levonják a bérükből a bérleti díjat. A legjobb példa a körülményekre, hogy az egyik mexikói rabszolgatelep vezetője miután életében először ellátogatott a gyárba, azonnal benyújtotta a felmondását, mondván az ott uralkodó állati viszonyokhoz ő nem adja a nevét és az arcát.

A Wal-Mart jelenlegi elterjedése az Egyesült Államokban. A piros pont az új, a kék a már létező üzletet jelenti.

Ahogy Greenwald rávilágít, az Egyesült Államok hiába szüntette meg a rabszolgaság intézményét, most új formában újra életre hívta ezt a fogalmat, ráadásul most már fizikailag nem is kell az embereket az Államokba szállítani. De a magasabb szinteken sem jobb a helyzet, egy átlagos árufeltöltő, vagy pénztáros havi átlagban 190.000 forint körül visz haza, ami az amerikai partvidékeken uralkodó viszonyokat tekintve, arányaiban a magyar minimálbérnek is alig felel meg. Ezzel szemben a nagy fejesek - hogy a tulajdonos Walton családot ne is említsük - milliókat tesznek zsebre hónapról-hónapra, Lee Scott igazgatósági tag és részvényes majdnem 5 milliárd forintot keresett 2005-ben.

Érdekes összehasonlítást is láthatunk a filmben, a Wal-Mart láncolat tulajdonosa, a Walton család összes vagyonának csak 1%-át adja jótékony célokra, míg Bill Gates esetében ez a szám 58%. A 2001. szeptember 11.-i terrortámadások után a család egyébként sok millió dollárért építettett magának atombunkert, miközben az adófizetők dollárjaiból finanszírozták alulfizetett dolgozóik biztosítását. A Wal-Mart dolgozók sürgős helyzetekben történő megsegítésére létrehozott Critical Need alapítvány a dolgozóktól közel 1 milliárd forintot gyűjtött össze, míg a hatalmas Walton család (amelyik közel 20.000 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik) mindösszesen csak 1 millió forinttal járult hozzá az alapítvány működéséhez.

A filmben láthatjuk a Wal-Mart reklámkampányait, azonban Greenwald véleménye szerint, az összes hazugság. Például ha a vásároljon amerikai terméket kampányszlogent vizsgáljuk, egyből kitűnik az ellentmondás: Kínában gyártott cikkeket kínálnak hazai termékként. Mint Magyarországon. És a film pereg tovább, megállás nélkül hallhatjuk a szörnyű tényeket, például azt, hogy csak Kalifornia állam egyedül több mint 80 millió dollárt volt kénytelen kifizetni a Wal-Mart dolgozóinak egészségbiztosítására, ugyanis a cég nem biztosított számukra elégséges ellátást.

Bár a cégről rengeteg könyv (főleg kritikus hangvételű) és film látott már napvilágot, mindenképp érdemes a Wal-Mart: The High Cost of Low Price című alkotást megtekinteni, mert ennyire összeszedett, tényekkel alátámasztott doksi nem biztos, hogy készült valaha is a Wal-Martról. Az első néhány perc eléggé lassan és vontatottan indul be, de megéri kivárni ezeket az unalmas részeket, ugyanis a film második fele egyszerűen fenomenális. Jelszavunk pedig legyen: Le a multikkal!

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása: