SZEMLE - Autism is a World

Tartalom

2007-08-28, Autism is a World

Nagyon sok olyan mentálisan sérült, esetleg szellemi fogyatékos ember él a világon, akikre, miután képtelenek vagyunk a helyzetükbe képzelni magunkat, egyszerűen azt mondjuk, hogy bolond, retardált, elmebeteg és legtöbbször szánakozva kerüljük a társaságukat. Pedig ezek az emberek olykor hihetetlen jó társaságot jelentenek, mentális fogyatékosságaikat különleges személyiségük legtöbb esetben észrevehetetlenné teszi. A fent említett sztereotípiát kívánja megtörni a CNN közreműködésével készült, Oscar-díjra jelölt Autism is a World című dokumentumfilm is.

Az alkotás egy 26 éves autista, Sue Rubin gondolatait osztja meg velünk a világról, családról, életről, gondokról, Julianna Margulies narrátori közreműködésével. Sue megpróbálja a nézőket elvinni egy, az átlagember számára ismeretlen világba, és így segíteni őket az autisták és szellemi sérültek helyzetének megértésében. A hölgynél még egész kiskorában állapították meg az autizmust és 13 éves koráig elmebetegként bántak vele. Akkor azonban lehetőséget kapott egy különleges új módszer, az ún. segített kommunikáció kipróbálására és használására, melynek segítségével az agya képes volt kommunikálni a környezetével. Így már képes volt egy főiskola elvégzésére is, sőt teljesen saját életet tudott kezdeni, persze azért néhány gondozó és ápoló mindig ott volt mellette, szükség esetére.

Ez a doksi tulajdonképpen az autizmust magát, mint állapotot mutatja be Rubin életén keresztül, de ne számítson senki idegrendszeri, biológiai oktatásra, ugyanis a film a személyes oldalról közelíti meg a dolgokat. Ez a zárt világ egyszerre elszomorító, összezavaró és érdekfeszítő. Sue elmondja nekünk legféltettebb érzéseit a magányról, a társadalmi hozzáállásról, az átlagos hétköznapi cselekedetekről. Nagyjából ennyi lenne a film, egy történet, amely azonban rengeteg kérdést hagy megválaszolatlanul.

Itt van például ez a segített kommunikáció, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy segítő segítségével Rubin (illetve más autisták) egy billentyűzeten gépeli gondolatait. A segítő tartja a lány kezét, esetleg a keze alatt a billentyűzetet. Ez máris felveti a hitelesség kérdését, hiszen ezen kívül Rubin továbbra sem tud alap életfunkciókat ellátni, és továbbra is többszörösen fogyatékos. A szakértők véleménye is radikálisan megoszlik a segített kommunikációt illetően, egyesek szerint hatékony, mások szerint hatástalan módszerről van szó. A legnagyobb kérdés tehát a filmmel kapcsolatban az: vajon tényleg Sue Rubin kommunikál a világgal, vagy csak egy ügyes segítő mozgatja megfelelően a lány ujjait?!

A kétkedőknek azonban ott a tény, hogy főiskolai felvételi tesztjén olyan magas számot produkált, hogy arra egy átlagos ápoló segítségével sem lenne képes egyikünk sem. És ő autista. Valami tehát biztos, hogy igaz a történetből, a kérdés csak az, hogy mi. Rubin szókincse egyébként nem túl nagy, így az általa írt gondolatokat a film készítőinek kissé át kellett fogalmazni, de az eredeti szöveg az interneten könnyen megtalálható és elolvasható. Az egyből kitűnik ezekből a gondolatsorokból, hogy valamiféle haladás biztos, hogy van Rubin esetében, a kérdés ismét felmerül azonban, hogy mennyire szerkesztettek ezek a szövegek. Magában a filmben sem látjuk, hogy a lány egy-vagy két betűnél többet gépelne, így pedig afféle sátras kuruzslásnak tűnik az egész.

Egy biztos, erről a 39 perces filmről hatalmas vitákat lehetne rendezni, hiszen a hazugság és a valódiság oldala mellé is fel lehet sorakoztatni jó pár érvet. Ami viszont nagyon szomorú, hogy egy ilyen film kapcsán nem az autisták helyzete került a középpontba, hanem a segített kommunikáció módszerének hatékonyságát firtató kérdések. Én sem tudtam eldönteni, hogy elhihetem-e Sue Rubin csodálatos történetét, így csak azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy a film megtekintése után hozza meg saját konkluzióját. Autista embertársainkat pedig segítsük amikor, ahogyan, amivel csak tudjuk, mert ők is EMBEREK és joguk van a boldogsághoz.

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása: