SZEMLE - Out of Balance

Tartalom

2007-10-17, Out of Balance

Az elmúlt néhány hét elég vérszegény volt, már ami az új dokumentumfilmeket illeti, de végre múlt héten ismét egy korrekt anyag került bemutatásra, Out of Balance: ExxonMobils Impact on Climate Change címmel egy amerikai kábelcsatornán (World Link). A film, amelyet Tom Jackson rendezett, a globális felmelegedéssel foglalkozik, de ennek keretein belül a hatalmas olajtársaság, az ExxonMobil visszataszító politikáját és döntéseit mutatja be, amellyel a felmelegedés hatásait próbálja elbagatellizálni. A gigászi cégóriás ugyanis sok millió dollárt költ arra, hogy kiradírozza a köztudatból a globális felmelegedés problémáját, és mindent megtesz egyes kormányzati döntések befolyásolása érdekében. Tegyük hozzá elöljáróban, hogy egész sikeresen.

Maga a film egyébként magának a globális felmelegedés jelenségének a bemutatásával, tényeivel és hátterével kezdődik, neves szakértők vázolják számunkra a sok évtizede zajló folyamatokat, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy ami napjainkban történik, az nem normális. Egyszerűen elképesztően dühítő látni, hogy egyes emberek, cégek, részvényesek képtelenek megfelelő társadalmi felelősségtudattal a kérdéshez állni és a naponta kihaló különböző élőlény fajok hallatán is csak a profitra tudnak gondolni. Miért is vágtunk most így bele a közepébe? Mert az Out of Balance fő témája szerint minden nagyobb jelenséghez lehet párosítani egy személyt, egy eseményt, egy képet, bármit és a globális felmelegedés arca nem más, mint az ExxonMobil és annak egykori vezérigazgatója, Lee Raymond.

Szakmai berkekben az egyik legbiztosabb profitnövelő menedzsernek tartották fénykorában, de eközben abban is óriási sikereket ért el, hogy késleltette az Exxon által a globális felmelegedés ellen tett intézkedések megalkotását és végrehajtását, több mint egy évtizeden át. Jackson azért választotta az ExxonMobilt a film fő témájának, mert míg manapság a legtöbb olajtársaság megpróbálja zöldre venni a figurát (pl. Shell reklámok), addig az Exxon büszkén vállalja olajtársaság szerepkörét és nem igazán kíván környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozni. A film behatóan foglalkozik egyébként a társaság történelmével is, mint kiderült az Exxon szülőatyja a híres mágnáscsalád tagja, John D. Rockefeller volt, aki Standard Oil néven kezdte a vállalkozást. Néhány év után különböző trösztellenes törvények miatt szét kellett darabolni a társaságot, de ez nem akadályozta meg abban, hogy egészen 1944-ig olajat szállítson a náciknak a világháborúban.

Később vette fel az Esso, majd az Exxon nevet a társaság és 1999-ben, minden trösztellenes törekvés ellenére egyesült a Mobillal. A globális felmelegedés kérdésköre előtt sem volt éppen környezetbarát tevékenységéről híres a cég, emlékezzünk csak az Exxon Valdez olajtanker alaszkai katasztrófájára 1989-ből. Visszatérve a konkrét témára, a rendező megmutatja, hogy az ExxonMobil megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy a globális felmelegedés természetes folyamat és nem kell aggódni, mert minden a legnagyobb rendben lesz. Annak ellenére teszi ezt, hogy a világ legjelentősebb klímakutatói már 10 évvel ezelőtt megmondták, hogy néhány évtized múlva rendkívül súlyos bajokkal fog szembesülni a Föld. Persze Lee Raymond luxusatombunkerében nem fog sokat ebből észrevenni.

Olyan reklámszövegek készültek, amelyek azt sugallták, hogy a környezetvédők csak a fogyasztói szabadságot akarják korlátozni, és megpróbálják az emberek pénzét kicsalni. Emellett, ahogy a filmből kiderül, az Exxon sosem sajnálta a pénzt akkor sem, ha politikus vagy tudósok megvesztegetéséről, félreállításáról volt szó. Órákon át lehetne még beszélni erről a filmről, de ha gyorsan be akarjuk fejezni, akkor röviden annyival zárhatjuk eme leírást, hogy Michael Moore nyomdokain haladva ez a fiatal rendező provokatív, megfelelően alátámasztott doksit készített, amely mindent tartalmaz, amit manapság egy jó dokumentumfilmnek tartalmaznia kell. Ilyenekre lenne szükség a mai ínséges időkben.

Cikkszerző: nightfly

Hozzászólás írása: